Történetünk főszereplője Urameshi Yuusuke, a helyi középiskola bajkeverője; megjelenése is tipikusan a nemtörődöm, talán túlzottan magabiztos tizenéveseket idézi. Egyik "riválisával", Kuwabara Kazuma-val való (szokásos) kisebb nézeteltérésének rendezése után hazafelé meglát egy kisfiút, aki az elgurult labdája után szaladva egy épp arra tartó autó elé lép. Yuusuke meglepő módon azonnal a segítségére siet, megmentve őt a biztos haláltól; ennek csupán egyetlen hátulütőjéről vett hamarosan tudomást: a fiú megmenekült, ő viszont életét vesztette, fentről, lebegve kíséri figyelemmel az eseményeket. A rögvest, stílusosan egy evezőn "utazva" megérkező Botan révén megtudja hőstettének következményét, és a Túlvilágba invitálja, ahol Enma Daiou, az Alvilág királyát helyettesítő Koenma ("kis Enma" - Enma fia) fogadja. Közli főhősünkkel a tényállást: vagy segít neki "spirituális detektívvé" válva az Alvilág bűnözőinek, gonosz lelkeinek ártalmatlanításában, vagy sosem térhet vissza testébe. Az ajánlatot (természetesen) elfogadva megkezdődik Yuusuke élete detektívként, első komolyabb missziója közben ismeri meg későbbi barátait, a démon Hiei-t és az emberi testben lakozó (Minamino Shuuichi az "emberi" neve) Kurama-t.
További fontos szereplőként érdemes még megemlítenem Yuusuke barátnőjét, Keiko-t, Yukina-t, aki Kuwabara-t állandó rajongójának tudhatja, valamint mesterüket, Genkai-t, akinek fontos szerepe lesz a történet folyamán. Mivel a Yuu Yuu Hakusho Toriyama Akira egyik legjobb barátjának, Yoshihiro Togashinak a nevéhez fűzhető, talán nem meglepő senkinek az anime jellegzetesen ún. "tournament" jellege. Ez következtetésképp egyre több (és magától értetődően egyre erősebb) ellenfelek feltűnését biztosítja, amiből egy pillanatig sincs hiány, legyen szó akár (hogy csak a lényegesebb "gonoszokat" emeljem ki) a Toguro fivérekről, Sensui-ról (aki mellékesen az első "spirituális detektív" volt, akit Koenma kiválasztott) vagy akár a Démonvilág három, már-már "királynak" tekinthetű hatalmú / befolyású démonáról (Raizen, Mukuro és Yomi). Biztosítva a sorozat konstans jó minőségét és elvezhetőségét, ezen karakterek mindegyike valamilyen szempontból különleges, kitűnik az "átlag rosszfiúk" közül, és az sem ritka, hogy kiderül néhányukról, hogy valójában nem is olyan rosszak, mint hinnénk.
Az anime négy nagy egységre bontható a főbb eseményeket tekintve, ezeket azonban az esetleges spoilerek elkerülése végett inkább nem részletezném: különböző tournamentekről van szó legfőképp, amik különböző helyszíneken kerülnek megrendezésre.
Hagy ejtsek néhány szót a sorozat megvalósításáról is. Az animáció a Studio Pierrot-hoz képest meglepően jó (vagy talán ez nem is annyira meglepő annak fényében, hogy a YYH 1992-es anime), a szinkronhangok közül talán a Kurama-t alakító Ogata Megumi és Hiyama Nobuyuki (Hiei) lehet ismerős. A sorozat zenéjére sem lehet panasz, nagyon jól illeszkedik az adott hangulathoz / eseményekhez. Yuusuke-ről és társairól szándékosan nem tettem említést az ismertetőben, úgy gondolom, egyrészt róluk a nézőnek önállóan kell véleményt formálnia (csakúgy, mint a "gonoszokról"), másrészt nem szerettem volna lelőni jópár poént.
Összegezve a leírtakat azt mondanám, hogy egy nagyon jó színvonalú, kellemes, akciódús sorozatot tekinthetünk meg, ha a Yuu Yuu Hakusho-t választjuk, amely véleményem szerint igazi felüdülés a mai "tucatshounen" animékhez képest. Mindemellett 12 éven aluliaknak nem ajánlanám a helyenként vérben bővelkedő jelenetek miatt.